A második missed ab műtét után kérdeztük Sztárdokit hogy akkor ezt így most hogy? Nem az volt, hogy az első nem akart megszületni, de most minden rendben lesz? Ő csak hebegett habogott és igazából nem tudott mit kezdeni a kérdéseinkkel. Akkor döbbentem rá, hogy az ő tudása a maga terhes, gratulálok-nahát, itt a szívhang-jöjjön szülni 9 hónap múlva tengelyen mozog. Szóval, kellett egy B terv, mert egy dolgot tudtunk csak biztosan: két vetélés egy éven belül nem lehet véletlen.
Amint hazamentem a kórházból, nekiálltam kutakodni az interneten és nagyon gyorsan rátaláltam Fülöp doki elérhetőségére. A fórumokon eléggé szélsőségesen nyilatkoztak róla, a társaság egyik fele egekig magasztalta, hogy milyen zseniális, a másik hosszú várakozási időre és kezelhetetlen stílusra panaszkodott. Mint utóbb kiderült, mindkettőnek igaza volt.
Január 3-ára kaptunk időpontot, az asszisztens néni (Dr. F. anyukája) már a telefonban utalt arra, hogy lehet, hogy sokat kell várni. Mint kiderült, a néni mindenkinek negyedórás időpontokat ad, holott mindenki minimum 1 órát van bent a dokinál, ha új páciens, akár hosszabbra is nyúlhat. 5-re kaptunk időpontot, eleve 7-re mentünk oda és fél 9-kor jutottunk be. Akkorra már úgy összevesztünk Ilonka nénivel, hogy ő megsértődve berontott a dokihoz és közölte, hogy itt őt inzultálják és ezt nem hallgatja tovább, hazamegy. Holott mi csak azt kérdeztük meg, hogy nem lehetne-e egy kicsit rugalmasabban kezelni a doktor úr naptárját.
Mi voltunk az utolsó pár aznap, bementünk és vártuk a csodát. Én vittem magammal az elmúlt pár év vizsgálatainak eredményét egy jó vastag dossziéban összekötve. A doki arról híres, hogy kismillió vizsgálatot kér, a terheléses cukortól a rubeólán és HSG-n keresztül a két havi ciklusmonitorig (8. nap vérvétel, majd 10.,12.,14., 16. nap ultrahang, 21. nap vérvétel, mindez két hónapig egymás után). Persze a régi leletek közül csokimajszolgatás és hangos szuszogás közepette kiválogatott kettő, azaz kettő papírt, amit hajlandó volt elfogadni, majd írt egy listát, hogy mi az a kismillió vizsgálat, amit meg kell csináltatni. Ha ezek mind megvannak, jelentkezzünk, és akkor kitölt egy lapot (1. számú adatlap) és ezzel mehetünk az alloimmun vizsgálatra. Ha ez is meglesz, elküldhetjük az eredményeket egy bizottságnak, aki dönt afelől, hogy megkaphatom-e az IVIG kezelést. De valószínű nem fogom megkapni az engedélyt, ugyanis 34 évesen túl fiatal vagyok és csak kétszer vetéltem el. Remek, és akkor mi a teendő? Vetéljek el még párszor, hogy megessen a bizottság szíve rajtunk? Nem, van egy másik eljárás is, de majd erről akkor beszéljünk, ha megvannak az eredmények. Beutalót most nem tud adni a vizsgálatokra, menjek be a Honvéd Kórházba egyik kedden, ott majd megkapom tőle az állami rendelésen.
Februárban lelkileg felkészülve egyik kedd reggel bejelentkeztem volna a Honvéd Kórházban, ha ki nem derül, hogy ahhoz külön engedély kell, ha a családomban nem dolgozik senki a honvédségnél. Na bumm. És hol kapom meg az aláírt engedélyt? A doktor úr magánrendelésén. Csütörtökön rohanás a rendelőbe, aláírás megvan, jövő kedden mehetek a Honvédba. Kedden nyugodtan bejelentkeztem, felmegyek, ajtón hatalmas kiírás: Fülöp doki ma nem rendel. Na ne mááááááár. Az első havi ciklusmonitorhoz nemsokára mennem kell ultrahangra, de beutalóm még nincsen. Ezt még pár hétig eljátszottuk, február végére nagy nehezen meglett az összes beutaló. Ideje is volt, mert már be kellett volna jelentkeznem ultrahangra, mert a 8. napi vérvételen már túl voltam. Hívom az ultrahangot, 2 és fél óra folyamatos hívás után fel is vették, ja, holnap jönne? Már nincs időpont. De nekem most kell, különben úszik az egész hónap. Sajnálom, akkor jöjjön jövő hónapban. Na jó, egy hónap nem a világ, márciusban újra kezdjük. Hát nem húsvétra esett az a rohadék tüszőérés? Hívom Fülöpöt, hogy akkor mi van? Ja, akkor halassza el egy hónappal. Nyilván ez is csak velem történhet meg. Áprilisban végre csont nélkül sikerült megcsinálni a vérvételt is meg az ultrahangot, tüszők rendben, tüszőrepedés pipa, jövő hónapban várnak sok szeretettel. Eljött a május, számolgatom a ciklusnapokat, milyen napokra esik az ultrahang, pünkösd basszameg. Ez nem lehet igaz. Miért van ennyi ünnep és miért pont a tüszőérésem napjára esik? Nem hiszem el!! Izzítottam a nagynénémet, aki a Honvédban sebész, mit lehet tenni? Nagy nehezen pünkösd hétfőn előráncigált nekünk egy ügyeletest, aki jól lehordott, hogy ugye tudja, hogy az ügyelet nem ciklusmonitorra hanem életmentésre való? Doktor úr, higgye el, ez most életet ment... Röpke 4 hónap alatt sikerült összehozni a 2 havi ciklusmonitort, a többi vizsgálat csak gyerekjáték volt. Az is, amikor vérvételre mentem és elromlott a sorszámkiadó automata és fél óra helyett 4 órát álltam sorba, meg az is, mikor a csilivili genetikai központban 10.000 forintért közölte velünk Czeizel "Atyaisten" doktor úr, hogy ő nem tud rajtunk segíteni és a Fülöp doki által kért vizsgálatot ők nem is tudják megcsinálni. (erre csak egy délutánunk ment el).
Végre megvolt minden vizsgálat, papírokkal júniusban rongyoltunk vissza Fülöphoz. I. sz. adatlapot végre megkaptuk, mehettünk a G1 laborba 91.000 forintos alloimmun vizsgálatra. Juhuuu. Teltek-múltak a hetek, 8 hét után meg is kaptuk az eredményt, NK sejtek túl buzgók és igazoltan alloimmun háttere van a vetéléseimnek. Újabb konzultáció során megtudtuk, hogy csak októberben lesz a következő bizottsági ülés, de ha addig nem akarunk várni, akkor van egy másik eljárás, a SMOFLIPID, amit nem szívesen reklámoznak, nem kell hozzá bizottsági engedély csak egy lepecsételt OGYI engedély és már meg is kaphatom. Pár értékünket elemezve ráadásul lombikot javasolt. Vigyorogva jöttünk ki a rendelésről és már alig vártuk, hogy belevághassunk a lombikba szeptemberben.
