Múlt hét pénteken volt az első UH a BMC-ben. MIvel a dokim nem volt, ezért az agyondicsért Konchoz kerültem, akiben hatalmasat kellett csalódnom. Megvizsgált, kb. ötször megkérdezte, hogy hányadik ciklusnapon vagyok, majd közölte, hogy itt aztán nem lesz peteérés, a bal oldalon van egy 12 mm-es tüsző, a jobb oldalon meg csak aprók. Erre én megkérdeztem, hogy mégis mennyi esélye ennek, mert nekem közben kéne az IVIG-et intéznem Fülöppel, hogy még időben megkapjam, viszont most jön a hosszú hétvége, szóval mi tévő legyek. Erre elkezdett velem üvölteni, hogy én mit okoskodok, majd max. nem lesz beültetés, ha bezavar a négynapos ünnep és ne fontoskodjak itt neki. Meg hogy tudja, hogy a Fülöp a legfontosabb doki a világon, de azért ők is kellenek a sikerhez. Mondom, tudom, épp ezért szeretném a kettőt valahogy összesakkozni. Én csak ne sakkozzak, jöjjek vissza hétfőn, akkor már Z. dokihoz. Teljesen megsemmisülve jöttem ki, nem tudtam mire vélni a dolgot. Kivártam a hétfőt, Z. dokinál UH, eredmény JOBB oldalon egy 21 mm-es (!!!) tüsző, legkésőbb kedden peteérés, szerdán azért ellenőrző UH. Hát ennyit az agyondicsért, fantasztikus és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező Koncról...Még várakozás közben odajött hozzám egy lány és megkérdezte, hogy csütörtökön a Konc miért kiabált velem, mert a folyosón is lehetett hallani.
Szóval, peteérés pipa, hétfőn hívom Fülöpöt, hogy akkor mikor tudja nekem beadni az IVIG-et. Hát, kedd nem jó, mert már van egy kismama, szerdán már megint van valaki, jövő hétfő esetleg (Persze hosszú hétvége kilőve)? Persze, jó lenne, ha tudnék egyszerre két helyen lenni... Nekem ezt legkésőbb holnap meg kéne kapnom. De van már egy terhes. De nekem ez holnap kell. Jó, jöjjön be, aztán majd meglátjuk, mi lesz.
Kedd reggel bementem, bejelentkeztem, aztán jött Fülöp, felvette a terhes lányt, aztán visszajött a jó hírrel, hogy el tudta intézni, hogy ketten kapjuk meg aznap, viszont ez csak egymás után megy, szóval d.u. 4 előtt ne számítsak rá. Viszont addig már ne hagyjam el az épületet. Remek. Ott ültem a szülőszobán, míg a másik csajnak folyt a Smoflipid, aztán én kerültem sorra negyed hatkor. És meddig tartott? Na? Igen, hajnali kettőig :) Fél egykor egy nővérke megszánt és megkérdezte, hogy a váróban ülés helyett nem akarnék-e egy ágyban feküdni. Akkor már félálomban csak bólintani tudtam. Kaptam egy csupasz ágyat, úgy kellett külön párnáért könyörgnöm, mellettem egy terhes lány, akinek a babája szívét kihangosították, vajúdó nők, síró újszólöttek, a szoba előtt csacsogó nővérek, légkondi, ami rám fújja a hideget és közben olyan hangja van, mint egy helikopter, szóval remek éjszakám volt.
Ma reggel kisebb (értsd: 2 órás) várakozás után megkaptam a zárójelentést és irány a BMC. Z doki megismert (!!!) és a nevemen szólított a folyosón (!!!!!!!!) és mosolygott, mikor bementem hozzá (erre már nincs elég felkiáltójel). Hétfőn beültetés, felengedési nyilatkozat aláírva, olvadhatnak a babák :) Innen is csókoltatja őket a jövendőbeli Anyukájuk :)
